Észak-Görögország

Észak-Görögország ma a magyar turisták egyik kedvelt utazási célpontja. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy kevés olyan ember van, aki ne hallott volna már a Chalkidiki-félszigetről. De Észak-Görögország nem csak ennyiből áll.

Először is egy kis történelem. Makedónia már az ókorban jelentős szerepet játszott a világtörténelemben. A klasszikus görögkor után következő hellenisztikus korban a makedón Nagy Sándor innen indult világhódító útjára, melynek során egészen Indiáig eljutott. Filipposz fia és Arisztotelész neveltje valóban örökre beírta a makedón nevet a világtörténelembe.

A terület mindig is stratégiai jelentőséggel bírt, hiszen Nyugat-Európa felől ez az egyik kijárat kelet felé. A Bizánci Birodalom idején Makedónia mai fővárosa Thesszaloniki az ország egyik legfontosabb kulturális és politikai központja volt. A török uralom több száz éve alatt egy soknemzetiségű kereskedővárossá vált. Itt született az újkori török állam megteremtője Kemal Atatürk is. Makedónia és Thrákia az egyik legfontosabb részét képezték a török uralom alól felszabadulni igyekvő államok törekvéseinek. Thesszaloniki az első balkán- háború során szabadult fel, és került Görögországhoz, mégpedig úgy, hogy a görög seregek néhány órával előzték meg a bolgárokat.

A terület története nem szűkölködött tehát váratlan fordulatokban, mint ahogy ezt igazolják a látnivalók is. Mindenki talál itt neki valót. Az ókorból fennmaradt városoknak (Philippi, Amfipoli), sőt Thesszaloniki is bővelkedik hasonló monumentumokban. A középkori hangulatot képviseli például Kavala óvárosa, és az ott található vár. A török korra utal Thesszaloniki elővárosa is, melynek felújítása folyik.

Az ország egyik legnagyobb közelmúltbeli konfliktusa is ehhez a területhez fűződik, jól mutatva stratégiai fontosságát. A makedón-kérdés, amely néhány évvel ezelőtt élénken foglalkoztatta a világ közvéleményét ma sem lezárt ügy, Görögországban a napi érdeklődés középpontjában áll, és nem kizárt, hogy újra konfliktussal fenyegetheti a térséget. A lényege a Jugoszlávia felbomlása után létrejött legdélebbi utódállam névváltoztatása. Az országot Macedóniának nevezték el, ami a görögök számára elfogadhatatlan volt, hiszen fennáll a lehetősége annak, hogy az új állam Nagy Sándor makedón birodalmára hivatkozva a déli szomszéd területeire tartson igényt. Ezért a görög állam a mai napig sem ismerte el hivatalosan az utódállamot ezen a néven, és az utca embere is csak Skopje néven emlegeti az országot.

De ez a konfliktus nem nyomják rá egy turista számára is érezhetően a bélyegüket a hangulatra. Makedónia ideális hely tehát a nyaralásra. A szárazföldi rész legszebb tengerpartjai itt találhatóak, a már sokunk által ismert Chalkidiki-félszigeten.

Chalkidiki

A félsziget három részből áll, nyugatról kelet felé haladva: Kasszandra, Szithonia és Athosz. A legszebb strandok Szithonián találhatóak. Mindenki találhat ínyére való üdülőtelepüléseket a nyugodtabbtól (pl. Dionysiosz Beach Kasszandrán) az élénkebbig (Szarti Szithonián). A harmadik félsziget Athosz külön államot alkot a görög államban. A kolostorfélszigetre nő nem teheti be a lábát (bár a rossz nyelvek szerint azért előfordult). Férfiak is csak különleges engedéllyel léphetnek be, és tartózkodásuk ideje alatt be kell tartaniuk a szerzetesekre vonatkozó szigorú szabályokat.
Egyéb nagy forgalmú nyaralóhelyeket is találhatunk a félsziget környékén, pl. Sztavrosz, Aszprovalta.

Thesszaloniki

Makedónia fővárosa Görögország második legnagyobb városa. Társfővárosként is emlegetik. 1997-ban ez volt Európa kulturális fővárosa. Nagymúltú egyetemmel rendelkezik, kulturális és társadalmi élete egyaránt pezsgő. A városban akármerre járunk, szembesülünk évszázados múltjával. Bármelyik sarkon befordulva találkozhatunk bizánci stílusú templomokkal, török fürdőkkel, sőt ókori emlékekkel is. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem egy tipikus görög városban vagyunk a maga fehér, egy mintára készült többemeletes házaival. Amelyek nem túl szépek, de jól illeszkednek a görögök életstílusához. A városban szokatlan lehet a magyar turista számára az első látásra valóban átláthatatlan kaotikus forgalom.

Főbb látnivalók: a tengerparti sétány a Fehér Toronnyal (Lefkosz Pirgosz), a Vár, a Felsőváros, a Rotonda és a Diadalív. Ezenkívül érdemes egy pillantást vetni az Agia Szofiára, amely az első próbálkozás volt a keleti és a nyugati egyházi építészet összeházasítására, de nem meg kell mondanunk, hogy az eredmény nem lett igazán magával ragadó. A kisebb templomok sokkal inkább érdemesek a megtekintésre. A piac az a hely, amelyet viszont nem szabad kihagyni. Egy egész városnegyedről van szó, amely az Arisztotelész tér két oldalán terül el az Egnatia és a Tsimiski út között.

Aki vásárolni szeretne, mindent megtalál itt, de az árak csak egyes dolgok esetében alacsonyabbak, mint nálunk. Érdemes a nagy leárazásokat keresni. A legnagyobb világmárkák üzleteit a Tsimiskin találjuk meg, az olcsóbb dolgok az Egnatián és az Ermoun kaphatóak vagy ezek mellékutcáiban.

Éttermek szempontjából is igen jól ellátott városról van szó, hiszen a görögökre nem jellemző, hogy otthon ülnének, ők is gyakran mozdulnak ki esténként. A parti sétány és az Arisztotelész tér kávéházai gyorsan megtelnek, bár elég drágák. Szintén nagyon hangulatosak a piac területén megtalálható tavernák, de ezek sem az alacsony árakról nevezetesek. Aki valami olcsóbbat keres, az sem fog csalódni, és legtöbbször a minőség sem rosszabb, mint a drágább helyeken. Érdemes tehát olyan helyekre bemenni, amelyek talán első pillantásra nem tűnnek annyira szépnek, és csak helyiek látogatják. Ez mindig a legbiztosabb jele a minőségnek. Ne aggódjunk azért sem, hogy esetleg egy ilyen kisebb étteremben nem tudjuk megértetni magunkat, mert a görögök, mint hamisítatlan déli nép bármilyen nyelven képesek kommunikálni. Ezeket a kisebb helyeket érdemes keresni például a Rotonda fölött lévő városrészben.

És ami kihagyhatatlan: a cukrászda. Ebből a műfajból is igen bő a választék. A legjobb görög típusú cukrászda a Terkenlis, amelynek egyik üzlete az Arisztotelész téren van, a másik pedig az Agia Szofia mellett. Ez utóbbinak asztalaihoz le is ülhetünk. A legkülönlegesebb azonban mégis a legendás Hadzisz cukrászda az Egnatia és a Venizelou kereszteződésénél (a Venizeloun, kb. 10 méterrel az Egnatia fölött). Ez egy legendás kis-ázsiai, tehát törökös cukrászda, ahol kifejezetten különleges süteményeket kóstolhatunk meg. Érdemes megfizetni a valóban kissé borsos árakat mindkét helyen.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>